Mit jelent, ha gyakran szédülsz? – A szédülés leggyakoribb okai és mikor fordulj orvoshoz
A szédülés az egyik leggyakrabban előforduló tünet, amit a legtöbben legalább egyszer megtapasztalnak életük során. De mit jelent, ha nem csak egyszer-egyszer, hanem rendszeresen érzed, hogy forog a világ, meginog alattad a talaj vagy elsötétül a kép néhány másodpercre?
A szédülés nem önálló betegség, hanem tünet – mégpedig olyan, amelynek hátterében sokféle ok állhat. Egy részük ártalmatlan, de néhány eset komoly kivizsgálást igényel.
Leggyakoribb okok, amik szédülést okozhatnak
1. Alacsony vérnyomás (ortosztatikus hipotónia)
Ha hirtelen felállsz és megszédülsz, gyakran ez áll a háttérben. Az agy nem kap elég vért néhány pillanatra. Gyakori fiatal nőknél, vékony testalkatúaknál, de időseknél is.
2. Vércukorszint-ingadozás
Kihagyott étkezések, túl sok cukor vagy inzulinrezisztencia is okozhatja. A hirtelen leeső vércukorszint zavartsággal, remegéssel, gyengeséggel is járhat.
3. Fül-orr-gégészeti problémák
A belső fül egyensúlyozó rendszere felel a térbeli tájékozódásért. Gyulladás, kristályelmozdulás (BPPV) vagy vírusfertőzés (pl. vesztibuláris neuritisz) is okozhat forgó jellegű szédülést.
4. Stressz, szorongás, pánik
A pszichés eredetű szédülés nem forgó, inkább „lebegő”, bizonytalan érzés, ami gyakran társul légszomjjal, szívdobogással. Gyakori pánikbetegségben, tartós stressz alatt.
5. Nyaki gerinc problémák
A nyaki izmok feszülése, porckorongprobléma vagy meszesedés a véráramlást is befolyásolhatja az agy felé. Ilyenkor a fej elfordításakor jön a szédülés
6. Szív- és érrendszeri gondok
Aritmia, szívritmuszavar, szívelégtelenség vagy érszűkület is állhat a háttérben, különösen idősebb korban. Gyakran társul fáradékonysággal, légszomjjal is.
7. Gyógyszerek mellékhatása
Több vérnyomáscsökkentő, nyugtató vagy allergiagyógyszer okozhat szédülést, főleg az elején vagy dózisváltásnál.
Mikor fordulj orvoshoz?
- A szédülés hirtelen, erőteljes, hányással, kettőslátással, beszédzavarral társul
- Elájulsz vagy eszméleted veszted
- Tartósan fennáll, fokozódik, romlik
- Fejsérülés után jelentkezik
- Egyéb neurológiai tünet is megjelenik (pl. zsibbadás, bénulás, zavartság)
Ha nem tudod eldönteni, érdemes-e orvoshoz fordulni, inkább menj el – főleg, ha újonnan jelentkezett és nem tudod beazonosítani az okát.
Mire figyelj otthon?
- Mérd a vérnyomásod és a pulzusod
- Vezess tünetnaplót: mikor jön elő, mit csináltál előtte, meddig tartott?
- Kerüld a hirtelen mozdulatokat, sokáig tartó egyhelyben állást
A szédülés nem mindig jelent bajt, de ha visszatérő, nem érdemes halogatni a kivizsgálást. Egyensúlyt keresni – nemcsak szó szerint, hanem az életünkben is – mindig jó döntés.
