Fájdalom a jobb oldalon és az ízületekben. Az ízületi fájdalom tünetei
Az ízületek alkotóelemei
Tarkó Irén. A degeneratív ízületi betegségek másik, közismert megnevezése a kopásos ízületi betegségek, vagy arthrosisok. A leggyakoribb ízületi megbetegedés, mely a földön mindenhol nagyon sok embernek okoz fájdalmat, sokan válnak általa mozgáskorlátozottá, jelentősen rontja a benne szenvedők életminőségét. Az arthrosis tünetei: Mozgásra terhelésre jelentkező ízületi fájdalom, mely nyugalomban csökken, vagy megszűnik. Hosszabb fekvés, ülés utáni elinduláskor jelentkező fájdalom, mely után az ízület bejáródik, és kevésbé fáj.
A bejáródási idő néhány perc, max. Az ízület mozgatásakor a vizsgáló crepitációt, halk, tapintható ropogást észlel.
- 6 eset, amikor az izomfájdalma rossz előjel lehet | BENU Gyógyszertárak
- Duzzadt ujjízület gyulladás
- A vállfájdalom okai, típusai és a vállfájás kezelési lehőségei - Vállcentrum
- Kenőcs a bokaízület bursitisére
- Csípőfájdalom 17 oka, 7 tünete, 4 kezelési módja [teljes útmutató]
- Ízületi lakk
Az arthrosis bármely ízületben jelentkezhet, mégis a leggyakoribb helye a térd, a csípő, és a kéz kisízületei. Az arthrosis kialakulásának számos oka lehet.
Legtöbb esetben az izomfájdalom nem több egy pár napig tartó kellemetlenségnél. Azonban van, amikor komolyabb dologra utal. Fibromyalgia A fibromyalgia egy igen összetett betegség, mely a központi idegrendszert is érinti, így okozva zavart a fájdalom érzékelésében és feldolgozásában.
Megjelenését sokszor az ízület túlterhelésével, az ízületek mágneses tér térdkezelés megfázásával, a szövetek öregedésével, az ízületek sérülésével, statikai rendellenességével hozzák összefüggésbe. Gyulladásos ízületi megbetegedések, endokrinológiai kórképek, anyagcsere betegségek esetében is megfigyelték az arthrosis kialakulását.
Degeneratív ízületi betegségek
Örökletes tényezők is igazolódtak, pl. A nők arthrosisának kialakulása sokszor a változó korra esik. Felmerül az ösztrogén szint és az arthrosis kapcsolata. Gyanú esetén laborvizsgálatok deríthetik ki, hogy az ízületi fájdalom, gyulladás hátterében fertőzés, gyulladásos kórkép, hormonális, vagy anyagcsere betegség áll-e.
Arthrosisban az ízületi folyadék összetétele rendszerint nem kóros. A vörösvértest süllyedés érték normális.
A különböző okok által létrejövő arthrotikus ízületekben létrejövő elváltozások azonban nagyon hasonlóak. A porcszövet pusztulása, a csontszövet másodlagos megvastagodása, osteophyta képződés, a porc alatti csontban cysta képződés jellemzi.
Az arthrosis során a porc összetétele megváltozik. Minden élő szövetünkre jellemző felépítő és bontó folyamatok egyensúlyában zavar támad.
A vállfájdalom leggyakoribb okai:
A porcsejtek kóros kollagént termelnek, és fokozzák a fehérjebontó enzimek szintézisét, a növekedési faktorok termelése csökken. Az arthrosisok által okozott panaszok bármely életkorban jelentkezhetnek, mégis leggyakrabban éves kor felett okoznak problémát.
Az arthrosisos kórfolyamat előrehaladása lassan történik. Az izületet alkotó anatómiai struktúrák nem egyformán, és nem egyszerre sérülnek. A képalkotó vizsgálatokkal megállapított anatómiai elváltozások sokszor nincsenek összhangban a beteg fájdalmával, mozgáskorlátozottságával, életminőségével.
Az ízületek a csontok összeköttetései, formájuk és helyzetük határozza meg, hogy a csontok egymáshoz képest milyen irányban és milyen mértékben képesek elmozdulni. A vállízület például a kart lefelé-felfelé, előre-hátra és oldalirányba is képes mozgatni. A könyök és az ujjak ízületei ezzel szemben csak hajlítást és feszítést tesznek lehetővé.
Van, aki jelentős röntgen elváltozás ellenére panaszmentesen éli életét, míg más apró morfológiai eltérések mellett is nagy fájdalmaktól szenved, mely gátolja mindennapi tevékenysége elvégzésében. A különböző konzervatív kezelések eredményeként — bár az anatómiai eltérés megmarad — a beteg ízület fájdalmatlanná válhat, míg más esetben szinte bármilyen kezelést adunk, a fájdalom nem csökken, majd mégis szinte észrevétlenül, fájdalmatlan periódus következik.
Mint ismeretes, a fájdalmat az agyban érezzük.
Ízületi gyulladás áttekintés
A legtöbb ízületet igen bőséges ér és idegfonat veszi körül. A kisebb verőerek az ízületek körül hálózatosan összefüggő rendszert alkotnak. Az izületi tok és a szalagok érzőideg ellátása is igen bőséges. A testhelyzet észlelésében, az ezzel összefüggő reflexekben van jelentősége. Az ízületet érő olyan betegségek során, mint az osteoarthrosis, az ízület nociceptorai — melyek az ízületeket érő fájdalmas ingereket közvetítik — érzékenyebbé válnak a mechanikai ingerekkel szemben.
Az excitációs küszöbük lecsökken az ártalmatlan ingerek szintjére és a küszöb feletti ingerekre adott válaszuk jelentősen megnő. Az ízület nyomásérzékeny lesz.
Az ízület terhelése rálépés, fájdalom a jobb oldalon és az ízületekben is fájdalmas. A szenzitizáció folyamatát gyulladásos mediátorok váltják ki.
Az ízületek felépítése és működése
Az olyan gyulladásos mediátorok, mint a bradykinin és a prostaglandin néhány percig tartó, rövidtávú szenzitizációt okoznak. Az olyan gyulladáskeltő cytokinek, mint a TNF-alpha, interleukin-6 és az interleukin lassan kialakuló, de tartósan fennálló, mechanikai ingerekkel szembeni szenzitizációt váltanak ki.
Az idegnövekedési faktor NGF egy másik, az ízületben hosszútávú hyperalgesiás hatást kiváltó mediátor. Az ízületi nociceptorok szinaptikusan aktiválják a gerincvelői neuronokat.
Típusosan az ízületi bemenettel rendelkező gerincvelői neuronok konvergens bemenetet kapnak az ízületekből és a környező izmokból. Számos közülük bőrből érkező bemenetet is kap.
