Swarovski karkötő a pályán

Az ismerőseim körében elég kevés nő van, aki élvezi az autóversenyek világát. Néhány barátnőmet meg tudnám említeni, akik esetleg Forma-1-et néznek, de az ő számuk is viszonylag alacsony.

Olyan lányokat viszont tényleg nem tudtam volna felsorolni, akik az offroad világát élvezik. Elmennek csak ezért egy poros, árnyékmentes pályára, hogy az ott versenyző hangos autók csak még inkább növeljék a kényelmetlenségi faktort. Nincsenek lelátók, vagy bármilyen más ülőalkalmatosságok, így aki hoz magával kemping széket, vagy esetleg pokrócot az helyet tud foglalni, de általában a közönség nagy része állni szokott. Már csak azért is, mert ha véletlenül az ember irányába tart egy meghibásodott autó, úgy könnyebb helyet változtatni.

Tehát ott tartottam, hogy nem igazán ismertem olyan nőket, akiket ez a sport egy kicsit is érdekelne, beleértve ebbe saját magamat is. Aztán kiderült, hogy az egyik gyerekkori barátom párjának ez a hobbija. Mármint nem a versenyre járás, hanem az offroad versenyzés. Mivel a sráccal nagyon hamar összebarátkoztunk, ezért meghívott a páromat és engem is a következő versenyére. Sokáig tanakodtam, hogy vajon milyen indokkal lenne a legcélszerűbb visszautasítani a meghívást, de a párom olyan hosszasan győzködött, hogy végül beadtam a derekam, hiszen nem hagyhattuk ki ezt a remek szórakozást.

Barátnőmmel egyeztetve a verseny napjára valami egészen kényelmes, ám annál visszataszítóbb öltözetbe bújtam, csak hogy valahogy átvészeljem viszonylag emberi körülmények közt azt a poros, forró napot. Szerencsémre barátnőm is hasonlóan tett, így nem éreztem magam egyedül a ronda lányok klubjában. Ám hatalmas meglepetésemre voltak, akiknek semmit nem jelentett a kényelem szó aznap. Láttunk ugyanis néhány olyan dívát, akik a gólyalábon egyensúlyozó bohócokat megszégyenítve szelték át a kietlen versenypályát, miniszoknyában, crop topban és ezernyi kristályból álló csillogó swarovski karkötőben pompázva. Hiába, egy nő legyen minden körülmények közt nő!

Egy frászt! Nekem is rengeteg ékszerem és csinos ruhám van a gardróbomban, de pont azért, mert ennyire szeretem őket, eszembe sem jutna ilyen körülmények közt hordani őket. Szerencsére nem is kötelezett senki erre, de azért kicsit rosszul éreztem magam a csinibabák közt a kis slampos, kényelmes, ékszermentes felszerelésemben. Persze a párom nyugtatgatott, hogy ha este elmegyünk bulizni, akkor sokkal szebb leszek a tőle kapott karkötőmben és nyakláncomban, mint a miss-ek a pálya másik oldalán.

Erről végül akkor győződtem meg teljesen, amikor a nap végén már az én ruhámra is csak a borzalmasan koszos kifejezés illett. Akkor elképzelhetitek, hogy a feszülős, fehér ruhában, csupa poros ékszerekkel hogyan érezhették magukat a nap sztárjai.

Tehát lányok, ha valaha is arra vinne a lélek, hogy effajta versenyre látogassatok, barátkozzatok meg a lenge, sötétebb hosszú nadrág, zárt cipő és lezser ing vagy póló fogalmával. Higgyétek el, megéri!